Szivecskés szett

Sajnos végleges kép nem készült róla, itt még nem volt eldöntve hogy zsinórra vagy láncra teszem-e. A karkötő viszont újdonság, már nem is tudom hol láttam a mintáját, nagyon szép, csipke-szerű lett :)

Loretta

Loretta szett most lilában... Korábban már készítettem egy piros-fekete-ezüst színkombinációt, amit még mindig nagyon szeretek. Ez viszont szintén az a minta, amit másodszor (és többedszer is) öröm megfűzni! :)

Minta: Loretta

Lóránt a lótuszvirág - szettben

Nagyon szeretem ezeket a kis virágokat, még réges rég készült egy kék-fehér karkötő belőlük. A közelmúltban viszont egy sokkal elegánsabb, arany-fehér színkombinációt választottam, swarovski gyöngyökkel a közepén. Akkor még a fényképezés előtt "levették a kezemről" de tudtam hogy lesz ismétlés, most meg sem álltam egy szettig. A fülbevalóval gondban voltam, a sok virág mellé még újabb virágot már nem akartam, így a medál lógicája lett a fülbevaló is. A karkötő kapcsa még nem került rá és a nyaklánc-rész sem végleges, vagy gyöngyből fűzött medálakasztót teszek rá, hogy az esetleg elkoszolódó fehér zsinór cserélhető legyen, vagy rászánom magam és saját gyöngysort fűzök hozzá... Majd még "megálmodom" :)

Minta: Vezsuzsi - Lóránt a lótuszvirág

Karkötő - mert itt a nyár!

Rájöttem, hogy alig van karkötőm, így most készítettem egyet (és tervezek még néhányat...)
A Tavitündér - Gizella medálhoz készült most ez a kari. És már meg is van az ezüst szitakötő-szárny egy egyszerű lógós fülihez :)

Minta: Sabine Lippert - Sternenspitze

Fél év...

Nagyjából ennyi idő telt el azóta hogy a legutóbbi bejegyzés felkerült a blogomra... "bedaráltak" a hétköznapok, jöttek a hosszú sötét esték és a napi rutin szinte minden erőmet elvette. Ha mégis gyöngy került a kezembe, semmi sem úgy sikerült, ahogy terveztem, így félbemaradt az alig elkezdett karácsonyfadísz, angyalka és néhány medál is. Aztán már a blog-olvasás is egyre inkább elmaradt és bár sokszor nekikészültem, hogy előpakolom a gyöngyösdobozt, mégsem került rá sor...

Nemrég viszont úgy éreztem, talán mégsem gyógyultam ki a "gyöngyitisz" nevű kórságból, legfeljebb "tünetmentes" voltam egy ideig... :) Megjött az alkotó-kedvem és ezt kihasználva készítettem gyorsan egy  kék-fehér La Nerja bogyót kulcstartónak (biztos siker, bár kép nem lett róla...)
Ezután pedig itt volt az ideje elővenni ezeket a gyönyörű tűzpiros superduókat, és felhasználva Ewa Loretta mintáját, már nem volt megállás: gyorsan elkészült egy egész szett, ami meghozta a kedvemet!!! Ezer köszönet Évának a szuper mintáért! :)

Elda szettben

Ewa Elda medálja annyira megtetszett, hogy kiegészítőket is készítettem hozzá. Őszies színeket próbáltam választani a zöld teklához, de a végeredmény elsőre inkább karácsonyfadíszre emlékeztetett... A második verzió azonban már nagyon tetszik, pont olyan mint amit elképzeltem!
Köszönöm Ewa a gyöngyörű mintát!
A fülbevaló saját ötlet, a karkötő mintáját pedig a GyöngyBox fórumán találtam...
A fényképezés azt hiszem nem az én műfajom, ezért készülnek ilyen  "változatos" háttérrel a képeim :)

Még mindig Ajsa...

Elég rég nem készült nálam semmi újdonság, nem sok időm volt... Nálunk a nyaralás még nem szólhatott a gyöngyözésről, a fiúk gondoskodtak az egyéb, egész napos elfoglaltságról :)
Itthon pedig hol tartottam még mindig: hát persze, hogy Ajsa... A legutóbbi, már hordható verzió ugyanis elég hamar szétszakadt, így nem volt kérdéses, hogy a harmadik lépésben valamit nem jól csinálok. Aztán egyszercsak "megvilágosodtam" és rájöttem, hogy kicsit túlbonyolítottam a dolgot. Annyit téptem-húztam fűzés közben a damilt, hogy már majdnem elvágta a kezemet, és időnként magát is, annyi kanyar és csavar volt benne. Úgyhogy fordulat következett, és már el is készült a mű... A 4 mm-es teklákat ki kellett cserélnem feketére, mert már nem bírták a sok bontást és teljesen megkoptak, de alig látszik.
Tegnap egész délután a karkötővel a kezemen mászkáltam a lakásban, annyira örültem neki!!!

Ajsa karkötő - kékben, esőben

Mikor megláttam Éva mintáját, szerelem volt első látásra. Sikerült úgy összeválogatnom a színeket, hogy már elsőre tetszett (nálam ez még ritka...) és nagy lelkesedéssel neki is láttam: Gondoltam, nem bonyolult, egy-két fülecske és hurok aztán meg is lesz :) ehhez képest küzdöttem vele, de szépen haladtam, és gyönyörű volt. Aztán majdnem kifogott rajtam! Volt hogy a damil szakadt el (ilyen még nem fordult elő nálam), aztán törtek a gyöngyök, törött a tű, és kétszer vágtam szét a majdnem kész karkötőt, mert valami mindig volt vele... De a lényeg, hogy nem adtam fel, és sikerült!!! Nem mondom hogy tökéletes, de ez már megmarad, és már a kezemen gyönyörködöm benne.
KÖSZÖNÖM Éva a mintát, és a bíztatást!!! Nagy örömet szereztél nekem vele!

Az első képen látható az egyik szétvágott "áldozat" volt, de színek ezen jobban látszanak, a második kép pedig a mai "szép" időben készült, ez a végleges változat.

Első karkötőm

Nem bírtam abbahagyni a Lótusz-virágok gyártását :) Eddig nem vonzottak a karkötők, de mikor az első virág elkészült, tudtam hogy egyszer ez lesz belőle...